Choose languge: English | Hungarian
Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködési program

FőoldalMagunkrólKözhasznúsági jelentésPV alapfogalmakHírekVeszélyhelyzetekKéptárKapcsolódó JogszabályokMegyei-, városi, térségi szervezetekTudományos EgyesületKépzési anyagokPV SzemlePályázatokImpresszumPartnereinkNorvég Projekt

FELHÍVÁS publikálásra

2019. szeptember 12. 13:56

A DAREnet projekt Kutatás Fejlesztés Kezdeményezés RDI munkacsomag tevékenység megvalósítása érdekében a Magyar Polgári Védelmi Szövetség különszámot jelentet meg. Szövetségünk szakfolyóirata a Polgári Védelmi Szemle az alábbi témákban várja közlésre szakcikkeket.

Az angol nyelvú szakcikk közlés feltétele, hogy elósegítse a Duna vízgyűjtő területen az árvízvédelmi területen projekt egyik fő feladatának, Kutatás Fejlesztés Kezdeményezés RDI megvalósítását.

A Polgári Védelmi Szemle MTA kategóriás tudományos szakmai kiadvány ISSN 1788-2168 kiadja a Magyar Polgári Védelmi Szövetség. Információ az alábbi elérhetőségeken.

A publikációkat a fenti e mail címre várjuk. Köszönettel a Polgári Védelmi Szemle szerkesztősége.

 

A közlés szerzői követelményei

A szakcikkek, tanulmányok terjedelme max. 40 ezer leütés (egy szerzői ív) terjedelem lehet.

A megjelentetésre szánt cikkek csak a szerző(k) eddig máshol még meg nem jelent, saját önálló (társszerzők esetében közös) angol nyelvű írásműveik lehetnek.

A szerkesztőbizottság a beküldött tanulmányokat értékeli, elfogadásuk esetén két lektornak (szakmai és nyelvi) véleményezésre megküldi. A lektorok véleményüket a szerkesztőbizottságnak küldik meg. A szerkesztőség a lektori vélemények ismeretében konzultál a szerzőkkel a lektorok észrevételeiről, ha szükséges a kiegészíttet tanulmányt a szerkesztőbizottság közlésre elfogadja.

A cikkekhez kérjük mellékelni:

A szerkesztőbizottság fenntartja a jogot, hogy a megjelentetésre szánt írásművet - külön indoklás nélkül megjelenésre alkalmatlannak ítélje. Az ilyen cikkeket nem küldi vissza, és nem 6rzi meg.

Az írásművekben lévő idézeteknek meg kell felelniük a hatályos 1999. évi LXXVI. szerzői jogról szóló törvénynek.

A cikkek leadási határideje: 2019. 12. 01.

A lap különszám megjelenése: 2020. március

 

A cikkekkel szemben támasztott formai követelmények

Szerző(k):

XY ; YX; (12 pontos Times New Roman félkövér, kisbetűkkel, balra zárva.)

A szerző(k) intézménye, e-mail címe (12 pontos Times New Roman félkövér, kisbetűkkel, balra zárva.)

Cikk címe:

14 pontos New Times, félkövér, nagybetű, középre zárt.

A szövegtörzs:

Times New Roman 12 pontos betűből kell kialakítani. Sorköz szimpla. A második és minden további új bekezdést 0,5 cm kell behúzni. Bekezdések előtti térköz 12 pt. A szöveg sortávolsága az egész anyagban 1,5.

Fejezetcím:

14 pontos Times New Roman, normál, nagybetű, középre zárt.

Ábrák:

Ábrákat és/vagy képeket középre rendezve, a képaláírást a kép/ábra alá középre Times New Roman 12 pontos betűből kell elkészíteni.

Ábrá(ka)t és/vagy képe(ke)t JPG vagy GIF formátumban külön is (megfelelő sorszámozással) csatolni kell a Word file-hoz!

Oldalszám:

A dokumentumokat nem szükséges oldalszámozni, ugyanis a szerkesztés során (a lapterv szerinti sorrendjük alapján) új oldalszámot kapnak.

Irodalmi hivatkozás:

Kétféle hivatkozási módszert alkalmazhatunk: a számozott hivatkozást, ill. a névszerinti hivatkozást. A szerzők a cikk témájától függetlenül szabadon választhatnak a kétféle módszer között. Számozott hivatkozások. A hivatkozásokat a szövegben való előfordulásuk sorrendjében számozzuk, a szövegben a hivatkozási számot szögletes zárójelben tüntetjük fel, pl. 1121.

Copyright

A közölt tanulmányok szabad felhasználásához a szerzők a közléssel hozzájárulnak. Az erre vonatkozó szabályok szerint. Közlés feltétele nyilatkozat, amit közlés előtt küldünk.

 

A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.

A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

A mű részletét az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.

Nyilvánosságra hozott tanulmány iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és a szerző megnevezésével átvehető. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.

A tanulmányokban felhasználtak egyértelmű megjelölése, valamint e források helyének pontos megadása (hivatkozása) alapkövetelmény.

Szövegek átvételének formája szöveghű idézés* (ezt idézőjelek közé tesszük és tipográfiailag, dőlt betűs szedéssel elkülönítjük a saját szövegünktől) átfogalmazás, tartalom szerinti idézés (parafrázis): ekkor a mondanivaló lényegét saját szavainkkal adjuk át. Ezek eredeti helyét mindig le kell hivatkozni a szöveg közben, esetleg lábjegyzetben vagy az írásmű végén a források között.

A szöveghű idézés a szerzői jog által védett művekből max. terjedelme 200-500 karakter. Az ennél nagyobb terjedelmú idézés már nem szabad felhasználás, hanem tartalom átvétele, ami szerzői jog által védett műből - a mindig fennálló hivatkozási kötelezettségen túl - engedély- és jogdíjköteles, de tanulmányainkban nem elfogadható.

Jogi elvárások

Szerzői jogi elvárás, hogy az alkotók mások szerzőségét tiszteletben tartsák.

"34. 5 (1) A mú részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti." (Részlet az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról c. jogszabály 2009.02.01-től hatályos szövegváltozatából.)

A norma kapcsolódó magyarázata a Complex Jogtár adatbázisából:

"A szabad felhasználás egyik leggyakoribb esete az idézés. Ennek fogalmát az Szjt. nem határozza meg. Az idézés egyszerűen fogalmazva a mű kis részletének beemelése egy másik műbe. Idézni bármely műből lehet, kivéve a képző- fotó- és iparművészeti alkotásokat (Szjt. 67. 5 (5)). A felhasználás az Szjt. alapján akkor jogszerű, ha:  

Plágium

"329/A. 5 (1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." (Részlet az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről c. joganyagból.)

Mi minősülhet plágiumnak?

Etikai elvárások

Minden szerző saját kutatási eredményeit közölje, az idegen forrásokat az elvárásoknak megfelelő formában és annak szabályai szerint jelölje meg, az idézetek, források helyét pontosan adja meg.

A hivatkozások betartásának ellenőrzése

Szerzőink vállalják műveik ellenőrzését részben saját szakterületük ismeretében, részben az internetes önellenórzés lehetőségeivel.

Ilyen találatok esetén etikus megoldásként az érintett szöveghelyen hivatkozzák a forrást, valamint a felhasznált irodalmak között is feltüntetik azt.

A lektorok a tanulmány szakmai, tartalmi értékelése mellett vizsgálják az idegen források felhasználását. Pl.. szövegállományok páros összehasonlításával.

Előre is köszönve a szerzők közlési szándékát!

Budapest 2019. 09. 12.

 Köszönettel:

                                                                                     Dr. habil. Endrődi István nyá. tű. ezredes

                                                                                MPVSZ elnöke

Vissza

Ezt a hírt eddig 51 látogató olvasta.