Choose languge: English | Hungarian
Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködési program

FőoldalMagunkrólKözhasznúsági jelentésPV alapfogalmakHírekVeszélyhelyzetekKéptárKapcsolódó JogszabályokMegyei-, városi, térségi szervezetekTudományos EgyesületKépzési anyagokPV SzemlePályázatokImpresszumPartnereinkNorvég Projekt

Emlékezzünk!

2019. szeptember 03. 08:38

80 éve kezdődött a II. világháború és 30 éve ratifikálták Magyarországon a Genfi egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét

1939. szeptember elsején kezdődött meg az emberiség történetének legvéresebb háborúja. A Lengyelország elleni német támadás elsöpörte a lengyel államot, amelyet a Szovjetunió szeptember 17-én hátba támadott. A lengyeleknek korábban ígért segítség helyett Anglia és Franciaország tétlenül nézte Varsó összeomlását.

A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa. A háború Európában 1945. május 8-án Németország, míg Ázsiában szeptember 2-án Japán feltétel nélküli kapitulációjával fejeződött be. A világháborúban a szövetségesek és a tengelyhatalmak álltak egymással szemben. Kezdetben javarészt a tengelyhatalmak győzedelmeskedtek a csatákban, majd 1942-ben mind a kelet-európai, mind a csendes-óceáni, mind az afrikai fronton a szövetségesek törtek előre, és végül a tengelyhatalmak teljes vereséget szenvedtek. Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel hetven nemzet vett részt, ennek következtében több mint 73 millióan vesztették életüket, beleértve a megölt civileket és az elesett katonákat is. A II. világháború katonai szempontból meghatározó taktikai újdonságokat is hozott, a háború átalakította a nagyobb katonai sikerek, a nagyobb pusztítás érdekében a hagyományos hadvezetést.

A világháborút végigkísérték mindkét tömb részéről a civil lakosság és a hadifoglyok elleni erőszakos cselekmények. A megszállt területeken a hadviselő felek pusztították és rendre terrorizálták a helyi lakosságot, melyek közül kiemelkednek a japánok által Kínában és Mandzsúriában, a németek által az elfoglalt szovjet területeken és a szovjetek által Kelet-Európában elkövetett visszaélések. A nyugati szövetségesek terrorbombázásokat hajtottak végre Németország és Japán ellen, melyek sokszor rengeteg halálos áldozattal jártak, mint Drezda, Hamburg és Tokió esetében. A világháború végén két atombombát dobtak Japánra, ami több százezer ember szörnyű halálát eredményezte.  A világháborút lezáró párizsi békét 1947-ben kötötték meg. Ezzel Európa térképét átrajzolták.

30 évvel ez előtt jelent meg az 1989. évi 20. törvényerejű rendelet a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről mely a lakosság és anyagi javak megóvásának nemzetközi szabályait tartalmazza.  A Genfi Egyezményezek ezen kiemelkedő fontosságú dokumentumai fogalmazták meg először a lakosság háborús oltalmazása érdekében a polgári védelem fogalmát. Fontos ez a tevékenység, hisz a II. világháború áldozatai között kétszer annyi volt a civil áldozatok aránya, mint a katona áldozatoké, ez is bizonyítja, hogy a fegyveres összeütközések időszakában is milyen fontos a lakosság védelme.

Európában 74 éve béke van, ám a magyar polgári védelem a katasztrófavédelem szervezeti keretei között is készen áll a hazánk lakosságának fegyveres összeütközések időszakában történő oltalmazására, békeidejű tevékenységében pedig fő feladata a természeti és civilizációs katasztrófák elleni küzdelemben történő részvétel. E feladatok megvalósítói a köteles és az önkéntes polgári védelmi szervezetek. Az állami polgári védelem munkáját pedig támogatja társadalmi szervezetünk, a Légoltalmi Liga jogutódja a Magyar Polgári Védelmi Szövetség.

 

az MPVSZ Elnöksége

 

 

Polgári Védelem - a Magyar Filmhíradó különkiadásahttps://www.youtube.com/watch?v=3NeHhf2iIHI&feature=share&fbclid=IwAR1CMkyi1RNsYj-s0UyoABlgcH4QLFzTSudONo8lzXpVGQ3mYHXIzeF9tKI

Vissza

Ezt a hírt eddig 31 látogató olvasta.