Choose languge: English | Hungarian
Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködési program

FőoldalMagunkrólKözhasznúsági jelentésPV alapfogalmakHírekVeszélyhelyzetekKéptárKapcsolódó JogszabályokMegyei-, városi, térségi szervezetekTudományos EgyesületKépzési anyagokPV SzemlePályázatokImpresszumPartnereinkNorvég Projekt

Az Egyesületről

MAGYAR POLGÁRI VÉDELMI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET HUNGARIAN CIVIL PROTECTION SCIENTIFIC SOCIETY

MAGYAR POLGÁRI VÉDELMI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA

 

2010

 

Alapszabály

Jelen okirat „az egyesülési jogról” szóló 1989. évi II. törvény alapján jogi személyiséggel rendelkezőnyitott Egyesület létrehozását határozza el. Az Egyesület célja, hogy szakmai, tudományos műhelyként működjön.

Az Egyesület tevékenysége során mindvégig magas szakmai színvonal elérésére törekszik, legfőbb tudományos tevékenységi területe a széles értelemben vett polgári védelmi szakmai munka tudományos igényű támogatása.

Az Egyesület nagymértékben támaszkodik arra a szellemi és tudományos tőkére, amelyet tagjai az egyetemi és más tanulmányaik során szereztek/szereznek.
A polgári védelem (és az ezekhez tartozó ágak) tudományos munkáinak széles körben való terjesztése közös feladat.

I. fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

 

1. pont
Az Egyesület neve
MAGYAR POLGÁRI VÉDELMI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET
Rövidített neve: MPVTE
Az Egyesület angol neve: Hungarian Civil Protection Scientific Society

 

2. pont
Az Egyesület adatai

Székhelye: 1131 Budapest, Zsinór u. 8-12.
Alapítási éve: 2010. 
Az Egyesület működési területe: hazai és nemzetközi területek
Az Egyesület jogi személy, minősítését a bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg.
Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

A Magyar Polgári Védelmi Tudományos Egyesület (továbbiakban: Egyesület) tevékenységében és meghatározott szolgáltatásaiban az Egyesület tagjain túl, az Egyesületen kívüli személyek is részt vehetnek.
Vállalkozási tevékenységet az Egyesület csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

 Az Egyesület – önkormányzattal rendelkező – állami szervektől, politikai pártoktól, mozgalmaktól és politikai csoportosulásoktól független szervezetPártoktól támogatást nem kap, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 
Tudományos és kutatási, ismeretterjesztő közhasznú tevékenységét az 1997. évi CLVI. Törvény alapján fejti ki és jelen Alapszabály alapján, működik. Politikai tevékenységet nem folytathat.

 Rendeltetése a polgári védelmi tudományszak terület művelése és az ahhoz kapcsolódó tudományos tevékenység társadalmi összefogása. Nyilvántartott tagsággal rendelkezik, céljainak elérése érdekében szervezi tagjainak tevékenységét. A szakmai tevékenység során –egy adott témában -úgy a szervezet, mind annak egyes tagjai- objektív és pártatlan, előítéletektől mentes állást foglalnak. A tagság munkájának meghatározó alapelvei a tudományos etika törvényeinek és szabadságának teljes mértékű tiszteletben tartása.

3. pont
Az Egyesület küldetése célja, feladata

Az Egyesület célja és küldetése a polgári védelmi szakma tudományos kutatással és műszaki fejlesztéssel foglalkozó kutatók, szakemberek össze fogásával segíteni a modern polgári védelmi felfogás és gondolkodás elterjesztését, számukra lehetőséget biztosítani és támogatni tudományos kutatási céljaik megvalósítását, az eredmények gyakorlatban való alkalmazását.

Az Egyesület céljait és feladatait szoros összhangban határozza meg a Magyar Polgári védelmi Szövetség (továbbiakban: MPVSZ) elfogadott Alapszabályában megfogalmazott célokkal és feladatokkal. Azok megvalósításához kíván szakmai- tudományos kereteket biztosítani. 
3.1.
Az Egyesület célja

1.§ Az Egyesület általános célja a hadtudomány részét képező polgári védelmi tudományág fejlesztése, a polgári védelem tárgykörébe tartozó tudományos és szakmai tevékenység ösztönzése.
  
2.§ Az Egyesület szakmai közösségként működve mindvégig törekszik arra, hogy tudományos tevékenysége a legmagasabb szakmai elvárásoknak is megfeleljen.

3.§ Az Egyesület legfontosabb célja, hogy olyan polgári védelmi szakemberek számára adjon intézményes keretet, akik a polgári védelmi tevékenység területén szakmai, vagy tudományos téren kimagasló eredményeket értek el, illetve kívánnak elérni.

4.§ Az Egyesület törekszik arra, hogy tevékenységét a szélesebben vett szakmai szervezetekkel és annak tagjaival is megismertesse.

5.§ Az Egyesület munkája során együtt kíván működni a hasonló célokat követő a hazai és külföldi szervezetekkel.
                                      
6.§ Az Egyesületet mindvégig az vezérli szakmai tevékenysége során, hogy objektív maradjon, és pártatlanul foglaljon állást minden szakmai kérdésben.

7.§ Az Egyesület olyan szakmai programok megvalósításában kíván részt venni, amelyek közelebb viszik céljai eléréséhez.

8.§ Az Egyesület célja, hogy tevékenységével megismertesse, népszerűsítse és elismertesse a polgári védelemi tudományágába tartozó szakmai területeket az állampolgárokkal.

3.2.
Feladata

9.§ Megfelelő fórumot biztosítani a polgári védelem területén dolgozók részére ismereteik bővítésére, szakmai színvonaluk emelésére, kutatásaik segítésére, szakmai tudományos eredményeik terjesztésére, publikálására.

10.§ Támogatni a Légoltalmi és polgári védelemi hagyományok ápolásával összefüggő tudományos, ismeretterjesztő tevékenységet és az ezzel összefüggő rendezvényeket. 

11.§ Támogatni a polgári védelem céljaival, feladataival, tevékenységével kapcsolatos tudományos ismeretterjesztő szakmai propaganda kiadványok készítését, kiadását.

12.§ Képviselni tagjai és a polgári védelem érdekeit az állami szerveknél és a társadalmi szervezetekben.

13.§ Együttműködni az állami és társadalmi környezetvédő szervezetekkel, közreműködni a természetes és a mesterséges környezetünk védelmével, a védelmi és ideiglenes helyreállítási feladatok tervezésével, szervezésével és megvalósításával kapcsolatos felvilágosító tevékenység folytatásában.

A fenti célok és feladatok megvalósítása érdekében:

14.§ Kapcsolatokat épít ki és tart fenn, együttműködik a hazai honvédelmi, katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, valamint a hasonló célú, szerepkörű tudományos-, és tanintézetekkel, állami és nem kormányzati intézetekkel, szervezetekkel és Egyesületekkel.

15.§ Folyamatosan figyelemmel kíséri, lehetőségeinek megfelelően közreműködik, a magyar és külföldi polgári védelmi kutatási, fejlesztési és oktatási feladatok áttekintésében, értékelésében és eredményeik adoptálásában.

16.§ Kapcsolatokat épít ki és együttműködik külföldi polgári védelmi kutató és tanintézetekkel. Anyagi helyzetének megfelelő mértékben elősegíti, lehetővé teszi tagjai részvételét hazai és külföldi tudományos konferenciákon, rendezvényeken, valamint külföldi szakemberek meghívását, részvételét saját rendezvényeire.

17.§ A magyar polgári védelmi tudomány terület hazai és külföldi megismertetése, színvonalának emelése érdekében konferenciákat, fórumokat, ankétokat, szemináriumokat, bemutatókat, kiállításokat, vitanapokat, előadás sorozatokat szervez.

18.§ Polgári védelmi szakkönyveket, szakmai kiadványokat, elektronikus és írott kiadványokat szerkeszt, ad ki és jelentet meg. Együttműködik a médiával.

19.§ Közreműködik az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: OKF), a védelmi igazgatási szervek által szervezett polgári védelmi szervezetek kiképzésében, a tanintézetek hallgatóinak oktatásában. Részt vesz a lakosság polgári védelmi felkészítésében, tankönyvek, kézikönyvek, szakkiadványok, szemléltető, oktató anyagok, DVD-k, Cd-k, filmek és más propagandaanyagok készítésében.

20§. Közreműködik a szakterület általános és szakértői követelményrendszerének        kidolgozásában, jogszabályi előkészítésében, a szakmai színvonal fokozásában.

      21.§   Közreműködik a lakosság önmentési képességének növelését, a tanulóifjúság és a felnőtt lakosság biztonságigényét, veszélymegelőző-, veszélyfelismerő- és elhárító képességének növelését célzó állami feladatok előkészítésében, végrehajtásában.

22.§ Bel és külföldi tanulmányutakat szervez.

23.§ Tagjai számára szakmai érdekképviseletet szervez, és szakértőként alkalmazza őket.

24.§ A polgári védelmi szakterületeken, díjazás ellenében szerződéses 
(megbízásos) munkákat végezhet.
 
Az Egyesület céljai és feladatai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. 
Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti.

 

25.§.Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység a Ksztv. 26. § c) bekezdése alapján:          

                     -    nevelés és oktatás, képességfejlesztés, 

  
26. §. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők, azok fajtái és elérhetősége a MPVSZ honlapján, illetve önálló honlapon is közzétételre kerülnek.

4. pont
Az Egyesület együttműködése
 
27. §.Az Egyesület tevékenységét összehangolja a hasonló profilú állami és civil szervezetekkel, a polgári és katasztrófavédelemben résztvevő országos és területi szervekkel.

28. §. Feladatait összehangolja, és rendszeresen egyezteti az MPVSZ el és tagszervezeteivel, az OKF területi és helyi szerveivel.

29. §. Együttműködik a karitatív szervezetekkel, a hasonló feladatok végrehajtására alakult társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal, önkéntes társulásokkal, valamint a politikamentes ifjúsági szervezetekkel.

30 §. Együttműködésre törekszik az Európai Unió tagállamaiban valamint más országokban működő tudományos Egyesületekkel.         

 

II. fejezet

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

5. pont

Az Egyesület szervezete és működése

                                                                        51.
Általános szabályok

31§. Az Egyesület az alábbi központi szervekkel, szervezeti egységekkel rendelkezik:

        

32§. Az Egyesület tisztségviselőinek minősülnek: Elnök, Főtitkár, Alelnökök, Elnökségi tagok, Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, a szervezeti egységek, bizottságok, munkacsoportok vezetői.

33§. Az Egyesület tisztségviselői jelentkezésük (pályázatuk) alapján, választással nyerik el tisztségüket. Számukra az Elnökség tiszteletdíjat, költségtérítést, illetve egyéb juttatásokat állapíthat meg.

34§. Az Egyesület tisztségviselőivel így különösen az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjaival szemben érvényesíteni kell a Ksztv. alábbi rendelkezéseit:

35§. A tisztségviselők összeférhetetlenségével, kizárásával, kapcsolatban az Alapszabály alábbi szakaszai a mérvadók:

36§. A tisztségviselő megbízása megszűnik az alábbi esetben.

 

37§. A tisztségviselőt, a megválasztására jogosult testület hívhatja vissza, ha a tisztségviselő az Alapszabályban foglalt, tisztségviselői kötelezettségének szándékos megszegésével súlyosan sérti, vagy veszélyezteti az Egyesület, illetve tagjai jogos érdekeit. A testület a visszahívásról érdemi vizsgálat és az érintett tisztségviselő személyes meghallgatását követően dönt. Határozatát zárt ülésen, titkos szavazással, összes tagja több mint felének egybehangzó szavazatával hozza, és arról az érintett tisztségviselőt írásban értesíti. A visszahívás ellen az Egyesületben jogorvoslatnak helye nincs.   

5.2.
A z Egyesület Közgyűlése

 Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességét magában foglaló Közgyűlés, amely az Egyesületet érintő valamennyi kérdésben teljes döntési, szabályozási, felülvizsgálati és beszámoltatási kötelezettséggel rendelkezik. 
Hatáskörébe tartozik mind az, amit az Egyesülési jogról szóló törvény, valamint a Ksztv. legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal. Ezek: 

38.§ Közgyűlést az Elnök hívja össze.
- Az Elnök köteles összehívni a Közgyűlést évenként legalább egyszer, legkésőbb az év decemberéig, írásbeli illetve elektronikus meghívóval, amelyben közli a napirendet.
- Az Elnök köteles összehívni a közgyűlést, különleges esetben az ok és a cél megjelölésével, ha azt a tagok kétharmada kezdeményezi.

39.§ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó tárgyak témák:
a.)   Az Alapszabály elfogadása, módosítása, melyhez az Egyesület tagjainak 
kétharmados szavazata és az Elnökség egyetértése szükséges.
b.) Az Egyesület feloszlásának, vagy más Egyesülettel való egyesülésnek 
kimondása, amelyhez az Egyesület tagjainak egyhangú egyetértése szükséges.
c.) Mindazon kérdések, amelyeket a vonatkozó jogszabályok, vagy az Alapszabály
a Közgyűlés hatáskörébe utal.
d.) Az Egyesület éves költségvetésének meghatározása.  
e.) A tisztségviselők és az Elnökség megválasztása a Közgyűlés feladata.

                  g.) A Közgyűlés határozatképes, ha az összes tag több mint fele személyesen jelen 
van.

40§. A Közgyűlés összehívása, valamint napirendjének összeállítása az Elnök feladata az alábbiak szerint:

 

41§.  A Közgyűlés résztvevőinek az ülés helyéről, idejéről és tervezett napirendjéről, való értesítéséről a rendes ülés előtt legalább tizenöt nappal, a rendkívüli ülés előtt legalább öt nappal, írásban, vagy elektronikus úton gondoskodik.

42§. A Közgyűlés döntéshozatalára, üléseinek nyilvántartására és dokumentálására vonatkozóan az Alapszabályban megfogalmazott általános szabályokat kell alkalmazni. Ezektől a Közgyűlés kivételesen egyszerű szótöbbséggel meghozott határozat alapján eltérhet.

43§. Az Elnökség vagy közvetlen hozzátartozóinak személyes érintettsége esetén a kérdés megvitatásának és a döntések meghozatalának vezetésére a Közgyűlés tagjai közül egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással külön levezető elnököt választ.

44§. A Közgyűlés lényeges döntéseit, megállapításait, intézkedéseit – a személységi jogok tiszteletben tarásával, illetve a zárt ülések vagy zárt ülési részek kivételével- nyilvánossá kell tenni.              

5.2.1.
A Közgyűlés levezetésének rendje

45.§ A Közgyűlést az Elnök vagy a Főtitkár– mint Levezető elnök- határozatképesség esetén nyitja meg és vezeti le majd ismerteti a napirendet. Az Közgyűlés minden napirendi pontot megvitat, és külön-külön, vagy együttesen határozatot hoz. Az előterjesztések felett a vitát a levezető elnök nyitja meg. A tagok az előterjesztések kapcsán kérdéseket, indítványokat, javaslatokat tehetnek.
További hozzászólás hiányában a Levezető Elnöknek joga, hogy eldöntse a szavazás formáját, amely az adott ügytől független lehet nyílt vagy titkos, illetve többségi vagy minősített. 
Ezt követően a Levezető elnök ismerteti a szavazás eredményét, melyet az Elnökség hitelesít. Ha minden napirendi pontot megtárgyalt a Közgyűlés a Levezető elnök a Közgyűlést berekeszti.

5.2.2. A nyilvántartások vezetése

46.§ A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet az Elnökség hitelesít. A jegyzőkönyv melléklete a Közgyűlés jelenléti íve.

47.§ A jegyzőkönyvet a Jegyző vezeti és annak írásos anyagát a Levezető elnöknek adja át, amelyet az Egyesület székhelyén megőriznek. A Jegyző feladata a jegyzőkönyv elkészítése, a Jegyző személyére minden Közgyűlés kezdetekor a Levezető Elnök tesz javaslatot, és arról a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt. A Jegyző megbízatása csak az adott Közgyűlésre szól.

48.§ Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát, a Közgyűlés és az Elnökség határozatait szórólapokon és internetes honlapján való közzététel útján biztosítja.

49.§ Az Egyesület a Közgyűlésének és Elnökségének határozatairól olyan nyilvántartást vezet, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható.

50.§ Az Egyesület Közgyűlés és a Elnökség határozatait ajánlott postai küldemény
formájában vagy elektronikus úton közli az érintettekkel.

51.§ Az Egyesület Főtitkára biztosítja az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe való, felügyelet melletti betekintést az érdeklődők részére az Egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban.

5.2.3.Az Elnökség

52.§ Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, mely feladat és hatáskörében:

 

53.§ Az Elnökség felel az Egyesület operatív működéséért.

54.§ Az Elnökség mindvégig az Egyesületi célok megvalósulását biztosítja.

55.§ Az Egyesület képviseletét az Elnök látja el, aki a nyilvántartásba bejegyzésre kerül.

56.§ Az Elnökség mandátuma 4 évre szól a megválasztás napjától számítva.

57.§ Az Elnökséget a Közgyűlés választja. Az eljárás menete: a Közgyűlés 2/3-os többséggel, nyílt szavazással megválasztja Elnökség tagjaitAz Elnök személyére az Elnökség tesz javaslatot, ezt követően kerül az Elnök megválasztásra, az Elnökség tagjai által. A teljes Elnökségről a Közgyűlés egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt. A szavazásokon tartózkodásnak helye nincs, mind az Elnökség és az Elnök megválasztásának procedúráját addig kell folytatni, amíg valamely jelölt, illetve jelöltek el nem érik a szükséges szavazati arányt.

58.§ Az Elnökség az Elnökből, a Főtitkárból és az Alelnökökből áll. Az Elnök kivételével az Elnökség tagjai egy-egy speciális terület feladataiért felelősek. A felelősségi köröket az Elnökség saját hatáskörében felosztja a tagjai között, a Főtitkár javaslatait figyelembe véve.

59.§ Az Elnökség tagjai csak az Egyesület tagjai közül kerülhetnek ki.

60.§.Az Elnök (ügyvivő) szervezési – vezetési segítője, egyben általános helyettese a Főtitkár. Az Alelnökök egy - egy szakterületért felelnek. 

61.§ Bizalmatlansági indítvány nyújthat be az Elnök, vagy az Elnökség ellen:

a.)Ha az összes tag több mint egyharmada bizalmatlansági indítványt nyújt be az Elnökkel, vagy az Elnökséggel szemben, akkor az Elnök köteles két héten belül összehívni a Közgyűlést, és a témát napirendre tűzni.

b.) Az Elnök ellen benyújtott indítványnak tartalmaznia kell az indoklást, valamint az új elnökjelölt megjelölését. Az elnök ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén egyúttal az új jelöltről is dönteni kell.

c.) A Közgyűlésen először az indítványt benyújtók ismertetik észrevételeiket, amelyekre az indítvány címzettje reagál. Ezt követően kerül sor a nyílt szavazásra. Az indítvány akkor tekinthető elfogadottnak, ha az összes tagnak több mint kétharmada egyetért vele.

d.) Ha az Elnökség ellen kezdeményezett, de az Elnök személyét nem érintő bizalmatlansági indítványt a Közgyűlés elfogadja, akkor az Elnök köteles új jelölteket állítani. Az Elnökségről a Közgyűlés az Alapszabályban lefektetett szabályok szerint dönt.

62.§ Az új tagok felvételét az Elnökség hagyja jóvá, a tagfelvételi eljárást az Elnökség
alakítja ki az Egyesület igényeinek megfelelően.

63.§ Tiszteletbeli tagságra az Elnökség kéri fel a szakmai élet prominens személyiségeit.

64.§ Az Elnökségi tagság megszűnik a megbízási idő lejártával, lemondással, az Egyesületi tagság megszűnésével.

65.§ Az Elnökség üléseinek napirendje:
a) Az Elnökség üléseit az Elnök általában havonta, de legalább negyedévente, legalább 15 nappal az ülés előtt kell írásbeli meghívóval illetve elektronikus úton összehívni, melyben közli az ülés napirendjét.
b.) Az Elnökség ülése határozatképes, ha az Elnökség minden tagja jelen van.
c.) Az Elnökség üléseit az Elnök vezeti, a szavazásokat levezényli. Az ülésen hozott döntések egyhangú szavazással születnek.
d.) Ha a kérdéses ügyekben döntés született, az Elnök berekeszti az Elnökség ülését.

66§. Az Elnökség üléseit az Elnök, akadályoztatása esetén a Főtitkár hívja össze.  

5.2.3.1.
Az Elnök feladatai

67.§ Az Elnök az Egyesület hivatalos képviselője, aki a bírósági nyilvántartásban, mint az
Egyesület képviselője szerepel.

68.§ Az Elnök vezeti az Elnökséget.

69.§ Csak az Elnök jogosult arra, hogy az Egyesület működését érintő ügyekben külső 
személyekkel szerződést aláírjon.

70.§ Az Egyesület Elnöke kizárólag olyan személy lehet, aki felsőfokú tanulmányainak eredményével, valamint az addigi megjelent munkáival bizonyította, hogy alkalmas a pozíció betöltésére (tehát a polgári védelem területén kimagasló szakmai tapasztalatokkal rendelkezik), illetve rendelkezik az Egyesület eredményes működéséhez szükséges kapcsolat rendszerrel.

71.§ Az Elnök az Egyesület céljai megvalósulásának felelőse, munkája során mindvégig céljának tekinti, hogy az Egyesület minden tevékenysége összhangban legyen az Egyesület által vallott szellemiséggel.
  
5.2.3.2.
A Főtitkár feladata

72§. A Főtitkár az Egyesület elnökének általános helyettese, tevékenységét az Elnökség által meghatározottak alapján, az abban rögzített feltételek szerint látja el.

73§.A Főtitkár az elnök által meghatározott feladatok és az Egyesület napi operatív munkájának szervezője és végrehajtója.

74§. Az Egyesület elnökének meghatalmazásával jogosult megbízási szerződéseket kötni, illetve aláírni.

75§. Meghatározott feltételek mellett helyettesíti az elnököt.  

5.2.3.3.
Az Alelnökök feladatai

76.§ Az Elnökségben az egyes szakirányokat alelnökök képviselik. Az alelnököket az Elnökség javaslatára a Közgyűlés hagyja jóvá.

77.§ Az Alelnökök ellátják valamelyik speciális terület feladatait is.

5.2.3.4.
A speciális területek

78.§ A speciális feladatok ellátásáért az Elnökség felelős.

79.§ A speciális feladatok konkrét kiosztása és leírása az Elnökség hatáskörébe tartozik, aki az Egyesület igényeinek megfelelően alakítja ki azokat.

 

 

6. pont
Az Egyesület Felügyelő Bizottsága

80§. A jogszabályban meghatározott feladatok ellátására az Közgyűlés 3 fős Felügyelő Bizottságot (a továbbiakban: FEB) hoz létre, melynek 4 évre megválasztott tagjai összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek munkájuk megkezdése előtt.

81.§. A FEB legfőbb feladata az Egyesület működésének felügyelete melyhez tájékoztatást illetve felvilágosítást kérhet és betekinthet a kiemelkedően közhasznú tevékenység anyagi-pénzügyi anyagaiba. Az Elnökség éves beszámolóját csak a FEB előzetes véleményezése után terjesztheti elő.

82§. A FEB hatásköre az Egyesület elnöksége és a szervezeti egységek, tevékenységére terjed ki. A FEB Elnökét tagjai közül maga választja.

83§. A FEB munkáját annak elnöke irányítja, üléseit összehívja. Működése során döntéshozatalához legalább két tag egyidejű jelenlétére és legalább két tagjának azonos szavazatára van szükség.

84§. A FEB tevékenysége során megkapja az elnökség összes jelentését, betekinthet az Egyesület irataiba, és azokat megvizsgálhatja. Az Elnökség ülésein a FEB elnöke vagy általa kijelölt bizottsági tagja ezen minőségének megjelölésével, tanácskozási joggal vehet részt.

85§. A FEB köteles az Elnökséget tájékoztatni és Közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha
a) az Egyesület munkájában jogszabálysértést
b) az Egyesület érdekeit súlyosan sértő eseményt (mulasztást) észlel,
c) a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel,
d) az Egyesület vagyona elvesztésének veszélye áll fenn.

86§. A FEB éves ellenőrzési tervet készít, melyet a Közgyűlés hagy jóvá.

87§.A FEB elnöke az éves ellenőrzés eredményéről az Egyesület Elnöke előzetes tájékoztatása mellett, a soron következő Küldöttgyűlésnek részletesen beszámolót készít.

88§.A FEB a gazdálkodás területén feltárt és a jogszabályokba ütköző szabálysértés, illetőleg bűncselekmény gyanúja esetén az országos elnök előzetes tájékoztatása mellett, az illetékes szerveknél szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményezhet.
 

7 . pont
Az Egyesület szervezetei

           7.1. Szekciók

89.§ Az Egyesület, céljainak minél teljesebb megvalósulása érdekében, létrehozhat
szekciókat a polgári védelem különböző speciális területei szerint:
a.) A szekciók létrehozása elsősorban a különböző magyar felsőoktatási intézményekhez kötődik, és azok diákjainak a polgári védelmem mélyebb megismerése iránti igényét igyekszik kielégíteni.
b.) A szekciók tagságukról és működésükről saját belső működési szabályzatban rendelkeznek, amely azonban semmilyen tekintetben nem kerülhet ellentétbe az Egyesület céljaival.
c.) A szekciók elnöksége jogosult véleményezni az Egyesület azon terveit, működését, amelyek a szekció működését is érintik. Ilyen esetekben az Egyesület Elnöksége felkéri az érintett szekció elnökségét, hogy vegyen részt a szekciót érintő kérdésekről való döntésben.
d.) A szekciók működéséért azok elnöksége a felelős, de az Egyesület Elnöksége minden esetben véleményezi azt. Az Egyesület szellemiségével összeegyeztethetetlen tevékenység esetén az Egyesület Elnöksége köteles megtenni a szükséges lépéseket.
e.) A szekciók tagjai nem automatikusan tagjai az Egyesületnek, mivel a kollektív tagfelvétel, az Egyesület Alapszabályának értelmében szigorúan tilos. Teljes jogú tagja továbbá az Egyesületnek csak az lehet, aki az Egyesület tagfelvételi eljárásának is megfelelt.
f.) Az Egyesület segíti a szekciókat, hogy azok megfelelően tudjanak működni, illetve, hogy céljaikat megvalósítsák.

90.§ A szekciók részt vesznek az Egyesület munkájában, ezért ezen munkából származó előnyökből a szekciók is részesülhetnek.

7.2.
Bizottságok és munkacsoportok

91§. A létrehozó szervek, állandó vagy ideiglenes jelleggel egyes jogköreik gyakorlására, döntéseik előkészítésére Bizottságokat, egyes feladataik ellátására pedig Munkacsoportokat hoznak létre.

92. A Bizottságok és Munkacsoportok vezetőinek, tagjainak kinevezésére és felmentésére, ügyrendjének meghatározására, működésének ellenőrzésére, döntéseinek, intézkedéseinek felülvizsgálatára és megváltoztatására a létrehozó szerv jogosult.

93.§. Munkacsoportokat az Egyesület tagjai saját elhatározásukból is alakíthatnak.  

7.3.
Az Egyesülettel tagsági viszonyban álló szervezetekre vonatkozó
különös szabályok

94§. Az Egyesülettel tagsági viszonyba lépő jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek szabályainak megfelelő módon meghozott döntésük alapján, rendes vagy pártoló tagként kérhetik felvételüket. A felvételük kérdésében az Elnökség dönt.

95.§. Az Egyesület a vele pártoló tagsági viszonyban álló szervezet közötti együttműködés részletes tartalmát, valamint a pártolói díj mértékét az Elnök és a szervezet képviseletre jogosult vezetője Együttműködési megállapodásban határozza meg.

96§. A rendes tagsági viszonnyal rendelkező szervezetek tagdíját a 
Közgyűlés az Egyesület létszámához és tevékenységéhez igazodóan határozza meg.

97.§. Az Egyesület Elnöksége és a FEB vizsgálhatja a tagsági viszonyban álló szervezetek vonatkozásában az Egyesülettel közvetlenül kapcsolatos együttműködési, elszámolási tevékenységet, kötelezettségeket.   

III fejezet
AZ EGYESÜLET TAGJAI

8. pont
Az Egyesület tagsága, csatlakozás az Egyesülethez

98§. Az Egyesület tagja lehet az a magyar nyelvet ismerő nagykorú magánszemély, továbbá az a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) önként jelentkezik az Egyesület rendes tagjai sorába, részt kíván venni az annak tevékenységében, döntéshozatalaiban és felvételét az Egyesület egy tagja ajánlja.

99.§ Az Egyesület tagjai az alapító tagok, illetve akik az Alapszabályban lefektetett szabályok szerint az Egyesület rendes vagy pártoló tagjai.

100.§ Az alapító tagok mindazok, akik az alakuló ülésen részt vettek és a jegyzőkönyvben foglalt határozatokat hoztak.

101.§ Az Egyesület rendes tagja az lehet, aki a hazai és nemzetközi kapcsolatok mikéntje iránt érdeklődik és szakmai elhivatottságát tudományos eredményekkel is alá, tudja támasztani.
- aki az Egyesület által vallott szellemiséget képviseli, az Egyesület céljaival maradéktalanul egyetért, azok megvalósulásáért elkötelezettséget érez.

   
102.§  Pártoló tag lehet, aki a tagság általános feltételeinek megfelel és az Egyesület célkitűzéseivel és tevékenységével egyet ért, azt valamilyen formában hajlandó támogatni.    

103. §. Az Egyesület tevékenységében való részvételnek nem kizárólagos feltétele az Egyesületi tagság, azonban az egyesület nem teljes jogú tagja sem zárható ki a közhasznú szolgáltatásból.

104.§ Aki az Egyesület tagja kíván lenni, annak e szándékát jeleznie kell írásban az Elnökség felé. A tagfelvételi eljárás technikai menetét az Elnökség határozza meg az Egyesület aktuális igényeinek megfelelően.
Kollektív tagfelvétel tilos, minden tagjelöltnek személyes kérelmet kell benyújtania.

105.§ Az új tagok felvételét az Elnökség hagyja jóvá. Ezen jóváhagyás nélkül a tagfelvételi eljárás nem tekinthető befejezettnek.

8.1.
Az Egyesület tagjainak jogai

Az Egyesület tagjai a tagsági viszony kezdetétől az alábbi jogokkal, előnyökkel és lehetőségekkel élhetnek:

106.§ A tagsági jog személyhez kötött, átruházni semmilyen körülmények között nem lehet.

107. §.  Az Egyesület tagjai tanácskozási, javaslattételi a rendes tagok, pedig szavazati és választhatósági joggal is rendelkeznek, valamint, részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén (továbbiakban: Közgyűlésén).

108.§ Az Egyesület tagjainak joga van az Egyesületet érintő fontos ügyekben szavazás útján véleményt nyilvánítani. Minden tagnak egy szavazata van. A tagság a szavazati jogával a Közgyűlésen élhet.

109.§ Az Egyesület tagjainak joga van az Egyesület tisztségviselőinek megválasztásában való részvételhez.

110.§ Az Egyesület rendes valamennyi tagjai választhatók az Egyesület tisztségviselőivé. Minden rendes tag választható, aki nem áll kizáró ok alatt.

111§ Az Egyesület tagjainak joga van az Egyesület zártkörű rendezvényein való részvételhez, illetve részesülhetnek az Egyesület által nyújtott előnyökből.

8.2.
Az Egyesület tagjainak kötelezettségei

112.§ Az Egyesület szabályainak betartása, céljai megvalósulásának segítése.

113.§ Az Egyesület munkájával összefüggő és a jövőjét érintő fontos kérdésekről szóló szavazáson való rész vétel.

114.§ Az Egyesület éves tagdíjának befizetése.

115. §. Az Egyesület jó hírnevének meg óvása, népszerűsítése és öregbítése, valamint tartózkodás minden olyan megnyilvánulástól, amely azon csorbát ejtene.

116§. Az Egyesület tisztségviselőivel és tagságával szemben segítő és együttműködő magatartást tanúsítása.

117 §. Jogai és lehetőségei rendeltetésszerű gyakorlása, az általa elvállalt feladatok, tisztségek során a szabályos és körültekintő eljárás folytatása.

8.3.
Tiszteletbeli Tagság

118.§ Tiszteletbeli tagok azon természetes személyek lehetnek, akik egyetértenek az Egyesület céljaival.

119.§ Az Egyesület Elnöksége Tiszteletbeli tagnak kérheti fel a szellemi közélet prominens személyiségeit.

120.§ A tiszteletbeli tagok személye garancia az Egyesület szakmai tevékenységének magas színvonalára.

121.§ A tiszteletbeli tagok nem kötelezhetőek semmilyen tevékenységre az Egyesülettel kapcsolatban, így semmilyen anyagi segítségnyújtásra valamint az éves tagdíj befizetésére sem.

122. § A tiszteletbeli tagok jogai:
- az Egyesület tevékenységének véleményezése,
- az Egyesület szakmai terveinek a felül bírálata, és az Elnökség 
felszólítása azok újra gondolására,
- az Egyesület éves beszámolójának a véleményezése.

 123. § A rendes tagok rendszeres tagdíj fizetésével járulnak hozzá az Egyesület fenntartásához, működéséhez. A tagdíj mértékét a magánszemély rendes tagok számára a Közgyűlés határozza meg.  
A tiszteletbeli tagok tag díj fizetésre, anyagi hozzájárulásra nem kötelezhetők, azonban azt önként megtehetik.
A pártoló tagoktól a Közgyűlés által megállapított mértékű pártolói díj befizetését várja el az Egyesület.

 124§.  A tagság választása szerint havi, negyedéves, féléves, éves rendszerességgel, készpénzben, vagy banki átutalással fizetheti tagdíját, hozzájárulását, pártolói díját.

125. §. A Közgyűlés normatív határozatával azonos elvek alapján a tagdíjra, hozzájárulásra, pártolói díjakra kedvezményt, esetenként tagdíj mentességet állapíthat meg.

126.§. A tagsággal járó jogaikat, kötelezettségeiket a magánszemélyek személyesen, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek pedig, a képviseletükre jogosult tisztségviselőik útján gyakorolják.

127§. Az Egyesülettel tagsági viszonyban álló jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre vonatkozóan a tagsági viszony tartalmára vonatkozó, e szakaszban szabályozott előírásokat a szakaszban ismertetett különös szabályok tekintetbe vételével kell alkalmazni.          

8.4.
A tagsági viszony elutasítása, megszűntetése, és megszűnése.

128§. Ha a tagságra jelentkező személynél a felvétel feltételei nem állnak fenn, a Főtitkár a jelentkezést elutasíthatja. E határozat ellen az Elnökségnél 15 napon belül benyújtott fellebbezés útján lehet jogorvoslattal élni. A fellebbezés alapján az Elnökség érdemi vizsgálat után ismételten határoz, és arról a jelentkezőt írásban értesíti.

129.§ A tagság megszűnik:
-  a tag önkéntes kilépésével, ha azt a Főtitkárnak írásban bejelenti,
-  tag kizárásával, a 65-71§. alapján
-  az Egyesület megszűnésével,
-  tag halálával.

130.§ A tag kizárásáról az Elnökség dönt.

131.§ A tag kizárását az Elnökség csak a következő okok miatt kezdeményezheti:
- ha a tag az Elnökség felszólítása ellenére sem szünteti meg az Egyesület céljaival, vagy szellemiségével összeegyeztethetetlen tevékenységét.
- ha a tag az Elnökség felszólítása ellenére sem hajlandó teljesíteni az Alapszabályban lefektetett kötelezettségeit.
- ha a tag cselekedete veszélybe sodorja az Egyesület céljainak megvalósulását.
- ha a tag cselekedete tartósan összeegyeztethetetlen az Egyesület által vallott
szellemiséggel.
- egyéb előre nem látható, a tagságot érintő fegyelmi ügy esetében.

132.§. A kizárásra vonatkozó eljárás megindításáról az Elnökség dönt, és arról az eljárás alá vont tagot írásban értesíti, majd gondoskodik a tényállás érdemi vizsgálat útján történő tisztázásáról. Az eljárás alá vont tag az eljárás menetét, az eljárási cselekményeket és azok eredményeit megismerheti, védekezését az eljárás bármely szakaszában előadhatja, illetve saját költségére jogi képviselőt fogadhat.

133.§. Az Elnökség a kizárás kérdésében a vizsgálat eredményei alapján az eljárás alá vont tag személyes meghallgatása után dönt. Határozatát zárt ülésen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg és arról az eljárás alá vont tagot írásban értesíti.

134.§. A határozat ellen az eljárás alá vont tag a Közgyűléshez fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a Közgyűlés 40 napon belül, rendkívüli ülésen érdemben megvizsgálja, és zárt ülésen, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozott határozatával a kizárást fenntartja, vagy megsemmisíti. 

135.§. Az Elnökség a Felügyelő Bizottság tagjaival szemben a kizárási jogot közvetlenül a Közgyűlés gyakorolja. Az ő esetükben a kizárásra csak a visszahívással együtt, vagy azt követően kerülhet sor.

136.§. A Közgyűlésnek a tag kizárására vonatkozó döntésével szemben az Egyesületen belül jogorvoslatnak helye nincs, az ügyben a kizárt tag bírósághoz fordulhat.

 

IV. fejezet

AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA

9. pont
Az Egyesület működése

9.1.
AZ Egyesület működésének alapvető szabályai

137§. Az Egyesület, valamint szervei, szervezeti egységei a jelen Alapszabályban megfogalmazott céloknak és alapelveknek megfelelően egymást kölcsönösen segítve és kiegészítve, folyamatos minőségi és mennyiségi fejlődésre törekedve működnek.

138.§. Az Egyesület közhasznú működésének érdekében következetesen figyelembe veszi és megtartja a Ksztv. Előírásait, így különösen:

 

139.§. Közhasznú vagy más adománygyűjtést nem végez.

140§. Az Egyesület tevékenységéért, tarozásaiért az Egyesület, mint jogi személy felel. Tagjai – a tagdíj megfizetésén túl- az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

141.§. Az Egyesület Elnöksége egyes feladatokra pályázatot ír ki. 
142.§. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, melyekből –az eset össze körülményei mérlegelésével- megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat célszerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

143.§. Az Egyesület, a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóit- a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen Alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével- cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

144. §. A tisztségviselők összeférhetetlensége (a tisztségek betöltése, illetve a döntésben való részvétel) szempontjából nem tekintendő az összeférhetetlenséget megalapozó cél szerinti juttatásnak, illetve az Egyesület által a tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

9.2.
Az Egyesület képviselete.

145.§. Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnök és a Főtitkár látja el. Ha nem ők az aláírók, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.

146.§. A bankszámlával való rendelkezésre az Elnök és a Főtitkár együttesen jogosult.

 

9.3.
A döntéshozatal és a testületi működés általános szabályai.

147.§. Az Egyesület testületi szerve akkor határozatképes, ha ülésén a szavazásra jogosultak több mint a fele jelen van. A határozatképtelen ülés pótlására a testületet negyven napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

148.§. A Közgyűlés megismételt ülése az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire, valamint a megismételt ülés időpontját is rögzítették.

149.§ A testületi szervek a határozataikat általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák. Egyes kérdésekben az Alapszabály minősített többséget, illetve titkos vagy névszerinti szavazást is előírhat. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

 150.§. A Közgyűlés és az Elnökség ülései nyilvánosak, azon bár ki részt vehet, kép és hangfelvételt készíteni azonban csak a testület engedélyével lehet.

151.§. Az Egyesület testületei zárt ülést tarthatnak, illetve az érintettek kérésére vagy jogszabályi kötelezés esetén zárt ülést kötelesek tartani, ha a nyilvános ülés a személyiségi jogokat, illetve az adatvédelmi törvény előírásait sértené.

152.§. Az Egyesület szerveinek határozathozatalával kapcsolatban alkalmazni kell a Ksztv. 8.§. (1) bekezdésében foglaltakat az alábbiak szerint:

          „ A vezetőszerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója ptk.685.§.b.) pont, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

 153.§.Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.”

154§. A testületek üléséről tartalmi, érdemi döntéseiről pedig, részletes jegyzőkönyvet kell készíteni, azt a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint az ülésen részt vett legalább egy főjegyzőkönyv hitelesítő írja alá. A zárt ülésekről, illetve a zárt ülési részekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

155§. A döntéshozó a döntés által személyesen érintett(ek)nek 8 napon belül névre szóló értesítést küld (ad át), amely tartalmazza az eljáró szerv megnevezését, a döntés tárgyát, a pontos tartalmát, lehetőség szerinti indoklását, a panasz benyújtásának lehetőségét, valamint a kiadmány keltét és a szervezeti egység vezetőjének aláírását.  

 

10. pont
Az Egyesület vagyona

156.§ A tagdíj:

157.§ Az Egyesület anyagi forrásai:

            Önkormányzatok támogatása,

11. pont
Az Egyesület gazdálkodása

158.§. Az Egyesület önállóan és egységesen gazdálkodó szervezet. Éves költségvetés alapján működik, amelyet az Elnökség előterjesztésére a Közgyűlés fogad el. A költségvetés végrehajtásáról, illetve a szabályos, valamint hatékony és eredményes gazdálkodásról az Elnökség gondoskodik.

159.§. Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kezeli és tartja nyilván. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

160§. Az Egyesület bevételei:

 

161§. Az Egyesület költségei (ráfordítások, kiadások):

 

162§. Az Egyesület szervezeti egységeinek pénzügyi ellátását a költségvetésében megállapított rendszeres, valamint címzett és céltámogatással biztosítja. Az Egyesülettel tagsági viszonyban álló szervezetek önálló felelősséggel, az Egyesülettől elkülönült gazdálkodást folytatnak. Emellett az Egyesület a vele tagsági viszonyban álló szervezeteknek közhasznú tevékenységeik segítésére, valamint Vállalatai részére fejlesztésük és működésük segítésére címzett- és céltámogatásokat nyújthat.

163§. Az Egyesületi váltót, illetve más hitelviszonyt, megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki, közhasznú tevékenységét veszélyeztető hitelt nem vesz föl, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használja föl.

164§. Az Egyesület gazdálkodásáról, a költségvetés végrehajtásáról az Elnökség a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően éves Számviteli Beszámolót készít, amelyet az Elnökség egyszerű szótöbbséggel fogad el.

165.§ A bankszámlával való rendelkezésre az Elnök és a Főtitkár együttesen jogosult.

166.§ Az Egyesület a gazdálkodása során megszerzett jövedelmet csak az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordíthatja.

167.§ Az Egyesület alapvetően non-profit szervezet, ezért gazdálkodási tevékenysége minden esetben az Egyesület céljainak megvalósulását segíti.

168.§ Az Egyesület, működési költségeinek fedezésére, illetve, hogy a céljait finanszírozni tudja, vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az ebből származó jövedelmet csak a működésre, vagy a célok megvalósítására használható fel.

                                                                        12. pont
                           Az információk kezelése, beszámolási kötelezettségek

169§. Az Egyesület szervei és testületei működése során keletkezett döntésekről a maga területén minden szerv, testület vezetője – a Közgyűlés és az Elnökség  döntéseiről a Főtitkár- gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (nyílt szavazás esetén személye) megállapítható.

170§. Az Egyesület tevékenységéről, működéséről, az Elnökség éves Közhasznúsági Jelentést készít, amely tartalmazza:

 

171§. Az Egyesület éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésének elfogadása, a rendes tagoktöbbségének jelenléte mellett megtartott Közgyűlés kétharmados többséggel történik

172§. Az Egyesület éves Közhasznúsági Jelentésébe, illetve az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba előzetes egyeztetés alapján bárki betekinthet, arról költségtérítés ellenében másolatot kérhet, vagy saját költségére másolatot készíthet.

173§ Az Elnökség a Közhasznúsági Jelentést, a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig, az Egyesület honlapján közzéteszi.

174§. A zárt ülési jegyzőkönyveket csak az ülést tartó testület tagjai, az Elnökségi tagok, a Felügyelő Bizottsági tagok, valamint hivatalos eljárásuk során a felügyeleti, vagy hatósági jogkört gyakorló szervek dolgozói tekinthetnek be.

175§. Az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát az Elnökség az MPVSZ (Egyesület) internetes honlapján való közzététel útján biztosítja. Ugyanígy hozza nyilvánosságra a Közgyűlés és az Elnökség határozatait is.

 

 

V. fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

13. pont
Az Egyesület megalapítása és fejlesztése

176§. Az Egyesület legfőbb szervének jogköreit – ezen belül különösen az Alapszabály elfogadásának és az előírt módosítások megtételének, valamint az első vezető tisztségviselők megválasztásának jogát – a Bíróság általi nyilvántartásba vételig az Alakuló Közgyűlés gyakorolja.
177§. A Felügyelő Bizottság létre hozataláról és tagjainak megválasztásáról az Alakuló Közgyűlés gondoskodik.
178§. Az Egyesület megalakulásától kezdve törekszik közhasznú tevékenységeinek elindítására, kiteljesítésére és fejlesztésére. Az állami, önkormányzati feladatok önálló átvállalása esetén, utólag kiemelkedően közhasznú minősítést igényel.

14. pont
Az Egyesület megszűnése

179. §. Az Egyesület megszűnik, az alábbi esetekben:

 

180 §. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát a köz- és egyéb tartozások kiegyenlítése után a Közgyűlés záró ülésének határozata alapján, közhasznú cél(ok)ra kell fordítani, illetve más közhasznú szervezet(ek)nek kell átadni.
A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

15. pont
Életbe léptető rendelkezések

181§. Az Egyesület jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően, a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el.

182§. Az Alapszabály módosításáról, illetve – új Alapszabály elfogadása mellett – hatályon kívül helyezéséről, rendes tagok többségének jelenléte mellett megtartott Közgyűlés kétharmados többséggel határoz.

183§. Jogszabályváltozás, illetve bírósági, hatósági kötelezés miatt, vagy különösen fontos Egyesületi érdekből az Alapszabályt az Elnökség előterjesztésére, a Felügyelő Bizottság egyetértésével a Közgyűlés rendes tagok többségének jelenléte mellett megtartott Közgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja.

184§. Az Egyesülettel kapcsolatos Alapszabály-módosítást a Főtitkár a Bíróság részére külön bejelenti.

185§. Az Alapszabályt, valamint az érvényes Egyesületi szintű szabályzatokat az Egyesület honlapján közzé kell tenni, valamint valamennyi szervezeti egységnél, intézménynél el kell helyezni, és lehetővé kell tenni, hogy azokat az érdeklődők megismerhessék.

16. pont

Záradék

 

186. § Az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezései az irányadóak.
Az Egyesület 2010. október 07.-én összehívott Közgyűlésének jelenléti íve az Alapszabály kiegészítője.
                                                      
Jelen Alapszabályt az Egyesület 2010. október 07.-i taggyűlésén elfogadta

Budapest, 2010. október 07.